Agyragobogar

Megrajzoltam a házunkat…

Ma azzal szórakoztam, hogy egy rajzoló izében megterveztem a házunkat. Tök jó móka volt, egészen lekötött.

azenhazam

Elmagyarázom :D Az a jó ebben a kis programocskában, hogy az “alkatrészek” méretarányosak, tehát ha valamiről úgy néz ki, hogy elfér, akkor az el fog férni. A jelenlegi képen figyelembe van véve hogy a kiszemelt telken van egy 37 négyzetméteres rom, amire lehet kérni és kapni felújítási engedélyt. Könnyen megeshet, hogy  más építményre nem adnak, azaz egy 100 négyzetméteres villára biztosan nem, de ezt szolgáltatott kikerülni a kis fa épületek használata.  Olyanok, amelyekhez nem kell építési engedély, mivel túl kicsi hozzá. Ellenben a sok kicsi sokra megy alapon, modulokból végül nekünk meglesz a megfelelő méretű ház. és mivel télen sincs kimondottan hideg, a konyha is mehet egy ilyenbe, a vendégek hálószobája is, az iroda is, max a nagyon fagyos időszakokban beköltözünk a nappaliba és ott vacogjuk végig azt a két hét hideget ami igazán hideg. Idővel meg a kis fa házikókat is le lehet szigetelni, plusz egy réteg vakolat is kerülhet rá, melegebben tartva minket. Szóval megoldás létezik és bár nem ingyen van, idővel és darabbonként felépítve még meg is valósítható.

A konyha és az iroda modult így kell elképzelni:

Trinity_010

forrás

Megint nem olcsó múlatság, hiszen ezért 3700 eurót kérnek, de akkor is a végeredmény nem százezrekbe jön ki, hanem tizen huszon körül lesz. Nyilván ha kaphatna az ember rendes építési engedélyt akkor nem kéne ilyenekkel cigánykodni, hiszen kő van szarásig, és szakértő aki kőfalat rakjon is akad olcsón, de a kőházhoz már már sokkal több papíros kell.

Na de mondjam végig a házat :D

Bal oldalt, látható a vendég nappali, ez fog legutóbb elkészülni. Mellette közvetlenül van a romba dőlt ház, méretre pontosan. A ház igazából csak a nappalit és a fürdőszobát tartalmazza, no meg mivel volt egy sarok amivel nem tudtam mit kezdeni, gondoltam jó lesz egy ilyen mosókonyha szerűségnek, ahol nem csak a mosatlant de törölközőket és ágyneműt is lehet plafonig érő polcokon tárolni. A háznak én egy igen nagy tolóajtót terveztem, de hát az is a jövő zenéje, hogy lesz e valaha annyi pénzünk, vagy meg kell elégedni valami kis fa ajtóval :D De álmodozni szabad, és én most a nekem ideális házat készítettem el. A nappaliból tovább menve jobbra nyílik a mi hálószobánk, amiben van egy irdatlan nagy beépített szekrény és saját dupla kagylós fürdőszoba, mert eldöntöttük, hogy együtt fogat mosni vicces, és nem kell egymásra várni sem. No meg miért ne…

A konyha mérete ideális, pont jó, hogy az ember körbe tudjon forogni és minden kéznél legyen. Bár lehet, hogy kicsit szűkösen, de egy kisebb kajáló hely ide is elfér, amit mondjuk csak télen használnánk. Az “irodáról” azt hiszem nem is kell sokat mondjak, ez egy kis zúg ahol vannak az iróasztalok, a számítógépek, egy kis társalgó hely és kész. A nagy kék meg a hosszú és keskeny medencét jelképezni, amit egy kőfal véd az oda nem illő szemektől… a medence közepén egy ívelt híd vezet át, amin keresztül elméletileg egy lentebbi teraszon levő garázs tetejére lehet rásétálni ahonnan van kilátás és ott lehet kávézni reggelente.

Az egész elképzelés közepe és lényege egy elég nagy zárt udvar kialakítása. Ennek legalább a fele pergolával lesz félig befedve, de nem volt csak napernyőm így azt használtam. A pergola alatt lesz az igazi nyári kajálda, ahol ebéd közben megérint majd a tenger felől érkező hűvös szellő. A ternasznak egyik részén fű és növények vannak, a többi ilyen szuper padló utánzatú beton lesz.

Még egy érdekesség hogy a házban mindenhol egy színű padlócsempét akarok, egy nem kimondottan hó fehéret de egy világos szint. Ennek pontosan az az oka, hogy a kosz jobban meglátszik rajta :D és nekem szükségem van arra, hogy lássam a koszt, mert másképp képes vagyok nem észrevenni. A terasznak azonban van egy titka is… Alatta helyezkedik el egy bazi nagy víztartály…. már csak azt kell még végig gondolni, hogy a vizes autó hozzá tudjon férni és feltölteni vízzel :D A tartály nyilván minden tetőről fogja gyűjteni a vizet és a tetőkre lesz elhelyezve a napelem. Mivel a telek szintben van, a medence alatti szinten fog elhelyezkedni a generátor is. Az akkumulátorok, meg elektromos herkentyűk pedig ugyancsak a terasz alatt fognak elhelyezkedni, nem pont a viztartály mellett, hanem a másik oldalon és egy kis ajtón valahol majd be lehet menni. Így az áram ellátás is mind elindulhat a központból :D

Ja fűtés… az egyik szomszéda asszonynál van az a megoldás, hogy a nappali közepén van egy kerek kályha.  Szuper de tényleg. Kifűti az egész házat, neki például a háló szobában nincs is fűtése, mert átmegy a nappaliból, úgyhogy én is eleve középre terveztem a kályhát. Ha nagyon hideg van, vannak ezek a gázas megoldások, meg hát lehet nyugodtan aludni a nappaliban is…

Szóval kb ekkora és ilyen beosztású házban lennék úgy igazán boldog. Kezdetben nagyon fogok örvendeni annak, ha sikerül megvenni a telket s felújítani a ház részt. Majd a víztartályok és a terasz elkészítése következik, ezután meg a konyha. A konyha után meg a medence :D elvégre élvezni is kell a dolgokat, a medence után az iroda és végül lesz a vendégszoba meg a garázs…

Ha valaki rendelkezik extra felesleges örökölhető vagyonnal s nem tudja mit kezdjen vele… csak tessék :D látjátok nekem vannak terveim és elképzeléseim.

 

Vajon

Azon töröm a fejem, hogy vajon lesz-e nekünk időnk megvalósítani azt az álmot, hogy legyen egy házacskánk? Néha nagyon úgy tűnik, hogy nem és vénségünkre igazán  komoly gondban leszünk. Ha el nem visz valami nyavalya mindkettőnket korábban. Nem értem miért is foglalkozok néha azzal, hogy hirdetéseket nézek és álmodom csak álmodom… hogy milyen jó lenne megvenni valami olcsó kis lerobbant helyet és azzal kelni és ébredni, hogy miként valósítjuk meg az álmot. Nem tudom ha lesz hozzá elég energiám. Vagy csak bele fásulok az egészbe, megöregszem s valami putri szerűségbe költözök, ahol “jól van ez így” módon majd valahogy eltengetjük a hátralevő napjainkat.

Sokszor érzem úgy, hogy az én életem nagyon mellékvágányra futott, bár nem bánom, hogy így alakult és most ahol vagyok ott jó, de valahogy minden el van cseszve körülöttem és káosz az egész, sehol semmi struktúra és normális nincs. Majdnem negyven éves fejjel vagyunk ott ahol mások úgy 20 körül vannak. És vicces, mert 20 körül is ott voltunk ahol kellett volna lenni, hiszen szépen alakulgattak a dolgok, volt barátom, majd vége lett, majd jött a másik komoly kapcsolat és minden úgy tűnt, hogy sínen van és megkaptam azt akivel le akarom élni az életem. Stimmelt minden,  volt előtte érzelgős de üres nagy szerelem, volt fellobbanás és vad szex, volt kaland, volt rossz kapcsolat is, és jött az amiről azt hittem, hogy lehet az “igazi”. Mikor benne voltam, hittem az igaziságába és mikor vége lett, felborult az egész világ. Nagyon. Aztán meg jött, hogy csapot papot, kutya és férj meg két bőröndnyi ruha és a számítógépek és világgá mentünk, mert az tűnt a legjobb megoldásnak. És nem tévedtünk, az ittlét megoldott nagyon sok zavaros vizet, nem bántuk meg, s vissza se vágyunk. Hogy úgy mondjam haza érkeztünk, csak épp házunk nincs… Én meg átépítenék, terveznék és módosítanák minden félét, de hát nem tehetem, hiszen nem az én házamról van szó.  És mivel nem az enyém, egy vakvágányra kerülök, ahol kutyasétáltatás közben azzal foglalkozok, hogy a teraszokat rendezgetem s módosítom képzeletben, de más sehol semmi. És álmodom, hogy megvesszük azt az út melletti telket amit kinéztem, majd könnyen le tudunk járni, nekifogunk rendbe szedni, minden nap egy kicsikét, és veszünk anyagokat és megvalósítjuk az álmot és egy nap leülünk a teraszra nagyon fáradtan és mocskosan egy pohár gin+tonikkal a kezünkbe és a meghatottságtól könnye szemmel nézzük a félig kész kis házikónkat…

Közben meg nincs elegendő pénz és ilyen faszságokkal mint az internet kell időt vesztegetni, meg pénzt és energiát…

Skócia nemet szavazott…

Én örvendek, hogy Skócia nemet szavazott. Attól féltem, hogy egy ilyen kilépés sokkal több kárt képes okozni mint hasznot Európa szerte. Én minden lélekkel egy komoly és működő képes európai unió mellett vagyok, ami mondjuk nem szinonima a jelenlegivel, de legalább egy kezdet. Az unión még sok javítani való van, rengeteg megoldásra váró probléma, de akkor is jobb az unió mint a szerte szét szakadt millió kis állam. Gazdaságilag jobb, utazás szempontjából jobb, rengeteg szempontból jobb. A nacionalizmusnak már rég nem kéne helye legyen, mindenki ugyanúgy szabadon lehet magyar, román, skót, német, tatár ahol akar, ahogy akar. Mindenki beszéljen amilyen nyelven akar és tud… ellenben kéne egy közös nyelv a hivatalos ügyekre, az üzletkötésre… Szóval a jelenlegi formában még sok ostobaság van az unió körül, de idővel kitisztulhat. És minden kilépés megkövesedett formákból nagy hullámokat okozhat. Mert egy példát kelt és a példára hivatkozva jönnek a többiek.Valahol nem hiányzik polgárháború Európában is, bőven elég, hogy a közép kelet halomra gyilkolja egymást és mindenkit akit ér. Én így látom… és örvendek, hogy a skótok maradtak s nem indultak el valami rögös elválás útján. De hát nem értek én a politikához, ezek csak ilyen süket ön-magyarázkodások, ahol elmondom magamnak, hogy én mit látok jónak. Nem kell velem tartani és nem kell ugyanazt hinni mint én.

Érthetetlen…

Azaz, hogy is mondjam, értem én, és felfogom, hogy annak az érzés kötegnek ami jelen pillanatban bennem van, egyik fő oka a mikulás utáni napjaimban kereshető, amikor is minden fiszemfaszom dolgok miatt nekifogok rettenetesen pánikolni.  Most például itt van ez a kibaszott internet dolog, amire jól ráfizettünk és a szolgáltatás csúcs szar. A legrosszabb ami történhet, hogy nem kapjuk vissza a pénzt… de ettől még nem kéne belül úgy érezzem magam mintha a nagy kínai falról akarnának ledobni az inkvizíció szédült harcosai. És mióta kértem a paypalon keresztül történő pénz vissza utalását, azóta egy páni félelem van bennem, hogy mi van akkor ha nem történik meg? Értitek? Nem akkor aggódtam amikor kifizettük az összeget és vállaltuk a rizikót, hogy esetleg nem lesz jó… hanem most, amikor nekivágtunk annak, hogy VISSZAKÉRJÜK a pénzt. Megeshet, hogy nem fog könnyen menni, de akkor is megpróbálunk minden követ megmozdítani. Van németül tudó ismerősünk, úgyhogy amennyiben nem válaszolnak  megfelelően a levélre amit Zember elküldött nekik ma, akkor ők lesznek a következő lépés. És minden további nélkül elküldöm a németországi fogyasztó védelemnek is. Mit számít az a 10 euró postai költség amibe esetleg kerül, ha jól megbüntetik a nyomorultakat amiért ilyen gyalázatosan hazudnak a szolgáltatásuk milyensége felől.

Most már csak az a jó, hogy a szinte szinte lemondott másik az megmaradt, így hát maraduk vele és ez van…

De most igazán erről a fura “lélekszorító” érzésről akartam csak írni, aminek akárhogy forgatom, de nincs különösebben köze ahhoz ami van körülöttem, ez belülről jön és ott szorongat kegyetlenül. Pár nap és elmúlik…

Bele se akarok gondolni micsoda pocsék idők lesznek amikor elkezdődik a menopauzám… Brrrrrrrr… Baszki az “intelligens dizájner” nagyon idétlenül gondolta ki ezt az egészet.

Internet…

Na most tényleg lehet drukkolni,  hogy visszakapjunk majdnem 300 eurót amit a kibaszott skdsl internetre költöttünk. Ha rám hallgattok soha soha nem üzleteltek a skydsl.eu honlapon keresztül szatelites internetet áruló idiótákkal, mert ti is pont úgy megjárjátok… Felhívtuk őket és többször megkérdeztük, hogy milyen limitek vannak az internet használatot illetően, mire a válasz az volt, hogy hát semmi… maga a sebesség az ami korlátoz de más, gb letöltés és fair use nincs. Oké… megrendeltük a szolgáltatást, majd a modemet is mert a régivel nem ment és mint kiderült, a net igenis nagyon le van korlátozva. Olyannyira, hogy most 0,2 csiga sebességgel megy. Amikor megkérdeztük őket, hogy de ez most mi, a válasz az volt, hogy túl sokat töltöttünk le!!! Hogy a kibaszott pék faszában lehet túl sokat letölteni egy limit nélküli rendszerben?  A válasz kitérő volt és javasolták, hogy térjünk át a havi 250 eurós díjszabásra, akkor nem lesznek gondjaink. Azt kapd be, gondoltam, majd megbeszéltük Zemberrel, hogy OK, megjártuk, ez van, legalább tudjuk, hogy s mint, gyere tartsuk meg és térjünk át a legkisebb csomagra, mégse fizessünk nagy zsák pénzt minden hónapban… mire a válasz az volt, hogy az további 50 euró. Jaj a kurva anyádat, de tényleg… Így hát megnyitottam a panaszt paypalon keresztül, hétfőn meg megyünk és beadjuk őket a fogyasztó védelemnél, no meg mivel német cég, direkt megírjuk a problémát a német fogyasztó védelemnek, NÉMETÜL, postázzuk nekik is, hadd lássák milyen rendes kis cég ez.

Ma meg illetőék meg fogják kapni azt a levelet, hogy ha szép elválást akarnak tőlünk, akkor sokkal de sokkal jobban járnak, ha visszaszolgáltatnak minden pénzt, mi visszaszolgáltatjuk a modemet és mindenki megy arra amerről jött vagy amerre menni akar, ha nem akkor lesz szép cirkusz és előbb utóbb csak valaki pofán veri őket, mert nagyon hazudnak a honlapon, a szerződésben, és a termék amit adnak az kicsit sem az amit reklámoznak.

Szóval… csak kapjuk vissza a pénzt mert mégis csak majdnem 300 euróról beszélünk…

Itthon maradni…

Vannak időszakok amikor mindketten legszívesebben csak itthon maradnánk és nincs kedvünk kimozdulni sehova. Ez a hét is ilyen vágyakkal volt tele, de eddig minden napra jutott valami megoldani való. Mára is, annak ellenére, hogy tegnap már én is kijelentettem Zembernek, hogy “na szerdán nem megyünk sehova”. Aztán mentünk, a faluba meg a postára. Nem ültünk nagyon sokat, de mégis megbomlott a nap “itthonülős zenje”. Holnap, azaz csütörtökön megint menni kell, ugyanis elterveztem, hogy vegyünk zakuszkának valót és tegyem el télire…

Meg akartam mutatni nektek egyik kis tálkát amit tegnap szereztünk be… Annyira tetszik, hogy el is döntöttem, ez a példány nem fog eladásra kerülni. Nem nagy, kb 15 centi hosszú és 7-8 széles, kb 2 magas. Ebben majd igen mutatós lesz olajbogyót vagy mogyorót, mandulát tálalni vendégeknek.  A többi kis tányérka is nagyon aranyos, élénk színek, édes kis motívumok rá festve kézzel…

 

 

DSCF70552400

Vásároltunk…

Az igazság az, hogy nagyon szeretnék a webes dolgok mellett kialakítani még valami jövedelem forrást. Mert oké, hogy vannak ezek a munkák, de például most is olyan nehezen akadnak újak. Jött 2 felkérés, hogy én is liciteljek a melókra, de egyik túl komplikált és keveset akar fizetni, a másik meg olyan, hogy nem értek hozzá.  Ma úgy néz ki sikeresen elkészítettem egy könyv borítót, bár még kérdéses, hogy én nyerem meg az egészet vagy sem. Egyelőre vissza írt az illető, nagyon jó lenne ha megkapnám, hogy én nyertem meg, de hát ez olyan, hogy ki tudja….

Ezért hát első körben valami apró kerámia tárgyakkal próbálkozunk. Holnap holnap után elkészítjük a fotókat, feldobjuk a netre, oszt meglátjuk, hogy adódik el vagy sem. Ha minden jól megy, a “raktár” igen közel van, csak épp legurulunk a hegyről, jobbra térünk s öt kilométer után ott is vagyunk. Két hatalmas lerakat is van egymás mellett, lefogadom hogy pár alkalom után már konkrétabban lehet velük beszélni arról, hogy oké, adj ide 200 terméket egy hónapon belül hozom az árát…Ha nekik is megéri, akkor biztosan könnyű lesz együttműködni. Kicsit körülményes ugye az, hogy a kerámia tárgyak törékenyek… ettől kicsit félek, de valahogy majd jól becsomagolom és remélem, hogy nem darabokban érkezik meg.

Három az egyben…

Grill, gofri és szendvics sütő. És kacsa konzerv. Ezek a következő hét bevásárló listás termékei az aldiból.

sandwichera_gofrera_grill_big_27806 sandwichera_gofrera_grill_big_27807 sandwichera_gofrera_grill_big_27808

ez meg

confit_de_pato_big_32047

ez

Mi nagyon szeretjük az efféle meleg szendvicset és mióta itt vagyunk, nem volt mivel készíteni. Esténként, főleg téli időszakban úgyis kell futtatni a generátort, és olyankor bátran lehet használni az efféle nagy energia igényű háztartási gépeket is. Már nagyon rég szemeztem egy gofri sütővel, de valahogy feleslegesnek tűnt, hiszen az is világos, hogy évente 2-3x max ha fogok készíteni… Csak gofri sütőt venni tehát nem éri meg. A grillről nem is tudom ha fogom használni, elvégre van az amit a gázon lehet használni, de hát ha már adják hozzá a lapokat nem fogok hisztizni, hogy kivegyék a csomagból, mert nekem nem kell :D

A kacsa konzerv meg… hát megveszük, alig 8 euró és kettőnknek simán ki fog jönni belőle minimum 2 kaja. Ráadásul nagyon finom is. Főleg mióta tudok egy receptet, amit én is ki akarok próbálni… ilyen nagy paella tálban készült, volt benne hagyma, gomba, fokhagyma, kacsa és apró vékony laska ami itt fideua néven fut. Az egészből egy igen finom kaja keletkezett. Ha már ellestem, hogyan kell csinálni, ideje meg is próbálni amíg el nem felejtem.

Ja és mind mondtam, hogy lejegyzem, ne felejtsem el: a szakács tanácsai paella készítéshez: 1 adag rizshez, 3 adag víz. Ha meg a laskás változatból készít valamit az ember, akkor 1 adag laska, 2 adag víz a mérce. Mindez afféle “note to myself” nehogy elfelejtsem.

Holnap reggel meg postára kell mennem feladni valami apró kicsi rendelést, eladtam valami kis cuccokat :D De jó.

 

hát ezért…

Brrr… csak bele néztem egy “otthoni” internetes újságba és úgy öt perc múlva  kissé utálkozva bezártam. Nyilván egy év az semmi, nem is vártam változást, de valahogy nem nagyon gondolkoztam azon ami ott maradt és valahogy szembe csapott az otthagyott realitás. És egy icipicit se volt honvágyam, hanem épp az ellenkezője, egy valamiféle kimondhatatlan öröm ült meg bennem, hogy de jó, ez a realitás és mindennapok már nem az én realitásom és minden napom…

Arról volt szó, hogy egy illető parkolni akart a nemrég átadott földalatti parkolóban és miféle nehézségekbe ütközött… hogy nincs lefestve az út, nincs semmi tábla, hogy mégis hol a kijárat, tök sötét van, nem lehet megtalálni a fizető automatákat és ha igen, akkor legyen az embernél elemlámpa, másképp nem lehet látni hova kell tenni a pénzt. Amikor a nehézségekbe ütközve, egy portást keresett, az még fel volt háborodva, hogy vasárnap délután, hogy merészeli őt zavarni… munkaidőben nyilván…  Csóváltam a fejem s eszembe jutott a saját ottani parkolási élményem egyik parkoló házban… ahol az amúgy simán csak normális méretű autóval komoly nehézségek árán tudtam csak ki be jutni a parkolóból, mindegyik kanyar 3-4 manővert igényelt, nem lehetett elférni.  Lehet azzal jönni, hogy nem tudok vezetni, de azért az is fura, hogy bárhol jártunk máshol a világon… a parkolások ilyen “sötét” helyeken nem okoznak gondot…

Innen lapozva jutottam el arra a hírre, miszerint úgy jó 15 év késéssel állítólag megépítenek egy bekötő utat, ami a város legújabb és legzsúfoltabb negyedét hivatott összekötni a várossal. Azt elkészítésével csak jó 20 évet késtek…. mielőtt még elkezdték tömegesen gyártani a házakat és épületeket. Mert nem csak az ott lakók életét nyomorították meg, hanem a környékbeli falvak életét is… Sőt a város lakók életét is ha épp bevásárolni szerettek volna menni a pont arra levő bevásárló központokba. Csúcsidőben, előtte és utána, szinte majdnem mindig lépésben lehetett haladni és ez ellen most készülnek csak valami lépéseket tenni. Rémes és szörnyű.

Nemrég beszélgettem egyik barátunkkal, aki ebben a negyedben lakik… hogy történt e valami az aszfaltozás terén? Ugyanis ebben a bizonyos lakó negyedben, az utakat nem aszfaltozták le, mondván, hogy az építkezések tönkreteszik. A bárgyú nép meg el is hiszi mindezt és fel sem fogja, hogy LEHET MÁSKÉPP is. Itt ezernyi példa van arra, hogy egy lakónegyed építésekor első körben kirajzolják az UTAKAT, lefektetik a közműveket, majd leaszfaltoznak mindent, járda és járda szegély is kerül mindenhova, majd nekifognak építkezni. A fasz tudja, hogy sikerül az itteni kamionoknak  lábujjhegyen járni, vagy lehet, hogy puha topánkát húznak a gumi abroncsokra, de nem teszik tönkre az utakat és mikor a város negyed felépült az kész van… Nem kell tíz évet várni és mocsáron, meg tengelyig érő gödrök halmazán haza menni több mint 10 évig az “új” lakásba…

A lakások minőségéről nem is akarok beszélni, mert kiráz a hideg. Elnéztem ezen barátéknak a házát és a trehány munka az otthon volt náluk is és még 2 másik lakásban is. Nem az emberek trehányak, hanem a munkások, a cégek akik a házukat megépítették kemény pénzekért. A padláson például, messziről üvölt, hogy maradékokkal dolgoztak, a léceket nem vágták le méretre, itt ott fél méter állt ki az oszlop mellett. A fal fél és ütött kopott téglákkal volt kipótolva, mi az, hogy levakolva és befejezve??? Az illető mesélte, hogy majd szétvetette a méreg, mikor a plafon készítésére került sor és időnként elment megnézni, hogy állnak a munkálatok… hogy háromszor szedette le és tették fel újra ugyanolyan rosszul, nyilván felszámítva az anyagot NEKI és végül ő állt neki valami haverével és felszerelte a gipszkartont… Másik ismerősnél a parkettát tették le úgy, hogy 2 hét múlva felpúposodott, a balkonja meg hiába volt padlócsempével lerakva, első esőnél beázott…

Szóval ha kérdi is valaki: hiányzik az ottlét? Honvágy? Ugyan már vicceltek?